Mérföldkőnek számító szabályozásról született megállapodás az EU-ban, amely átformálhatja a nagy amerikai technológiai óriások, mint a Meta, az Apple, az Amazon, vagy az Alphabet üzleti modelljét. Az új digitális törvény akár már októberben életbe léphet, amennyiben a tagországok is rábólintanak a végleges változatra – írja a CNBC.
Korábban soha nem látott támadások sorozata ért számos orosz kormányzati és állami céghez tartozó oldalt, amelynek következtében az orosz kibervédelmi hatóságok erősen szűrni kezdték a külföldi internetforgalmat.
A kínai tech-óriás Tencent tavaly 70 embert bocsátott el és 13 céget feketelistára tett egy korrupcióellenes kampány részeként. Az átfogó belső vizsgálatra a kínai technológiai szektorra vonatkozó szabályozási szigorítások éve után került sor; ahogy ebből a példából is látszik, a kínai technológiai cégek igyekeztek proaktív módon megelőzni a szabályozókat, és csírájukban elfojtani a hatóságoknak vélhetően nem tetsző gyakorlatokat.
Az OXO Technologies Holding tavaly debütált a BÉT XTend piacán, az elmúlt félév tapasztalatairól kérdeztük Oszkó Pétert, a cégcsoport igazgatóságának elnökét, aki lát fantáziát egy régiós technológia részvénypiacban, amely ugródeszkaként működhetne a nyugati tőzsdék irányába. A befektetési szakember beszélt a Theranos kapcsán arról is, hogy a technológia szektor szereplőinek egyébként is jót tenne a tőzsdei bevezetéssel járó transzparencia, de szóba került az is, hogyan lehetne az állami forrásoktól túlsúlyos befektetői szférába visszacsalogatni az intézményi és magánbefektetőket.
Kína kedden jelentett be két új rendeletet, amellyel a platformcégek feletti ellenőrzést kívánja kiterjeszteni. Az új szabályozás értelmében szigorúbb biztonsági átvilágítást írnak elő a külföldön jegyzett kínai techcégeknek, és az ajánló algoritmusokat is korlátozzák.
Rekordösszegű, 7,2 milliárd rubeles (csaknem 32 milliárd forintos) pénzbírságra ítélte egy orosz bíróság pénteken a Google amerikai informatikai nagyvállalatot, amiért nem törölte az orosz hatóságok által törvénytelennek minősített tartalmakat. Novemberben a Google már kétmillió rubel (nyolcmillió forint) bírságot kapott ugyanezen vád miatt.
Donald Trump volt amerikai elnök egy új médiaszolgáltató vállalat és egy saját internetes közösségi hálózat elindítását jelentette be szerdán. A Trump Media & Technology Group és a várhatóan tesztverzióként novemberben induló TRUTH Social nevű alkalmazás célja, hogy "szembe szálljon a nagy technológiai cégek zsarnokságával" - fogalmazott Trump.
Csupán néhány óra leforgása alatt 7 milliárd dollárral zsugorodott Marck Zucherberg Facebook-alapító vagyona - számol be a Bloomberg. Ezzel a világ leggazdagabb embereinek listáján is hátrébb került.
A kínai szabályozók arra köteleznék az Alibaba alá tartozó Ant Groupot, hogy hitelezési üzletága számára a népszerű Alipay alkalmazástól elkülönített applikációt hozzon létre, és a felhasználói adatokat továbbítsa egy új hitelminősítői vállalkozás részére, amelyben állami vállalatoknak is jelentős részesedése lesz. Ez egy újabb jele annak, hogy a hatóságok egyre keményebben lépnek fel a technológiai és más cégek ellen.
Az elmúlt hetekben gyengébben teljesítettek a ciklikus és értékalapú részvények, ami több tényezőnek is köszönhető, többek között a gazdasági növekedéssel és az inflációs kilátásokkal kapcsolatos kilátások megváltozásának, illetve a delta vírusvariáns terjedésének. Ez ahhoz vezetett, hogy a befektetők a portfóliójuk egy részét visszarotálták a technológiai és defenzív papírok felé. Sokakban felmerül a kérdés így, hogy érdemes-e még egyáltalán akkor bankok, autógyártók, légitársaságok vagy éppen energetikai cégek részvényeibe fektetni vagy jobb, ha maradunk az eddig bevált receptnél, és szoftvercégekbe meg egészségügyi vállalatokba tesszük a pénzünket. Ezt a kérdést vizsgálta meg közelebbről a Goldman Sachs friss elemzésében.
Kína alaposan nekiment az elmúlt hónapokban a kínai tech cégeknek. Az egyik megközelítés szerint eddig a kínai technológiai vállalatok relatíve laza szabályozás mellett nőhettek nagyra, a szabályozó hatóságok pedig most igyekeznek utolérni a cégeket, és főként az adatbiztonság területén szigorítani a szektor szabályozásán. Az is valid narratíva, hogy a kínai állam félti a hatalmát a gyorsan, nagyra növő kínai cégektől, amelyek több százmillió ügyfelükről rendelkeznek felfoghatatlan mennyiségű adattal, ez pedig akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet azoknál a cégeknél, amelyek az amerikai tőzsdén bocsátanak ki részvényeket, az amerikai hatóságok felügyelete alá tartozva, az elmúlt hetekben már jellemzően ezekre, az amerikai tőzsdére lépő cégekre összpontosított Peking. A befektetők már elkezdték beárazni a szabályozói szigorítást és a kínai cégekkel szembeni bizalomvesztést, az érintett cégek árfolyama nagyot esett az elmúlt hetekben.
Az S&P 500 index vállalatai idén május 7-ig összesen 504 milliárd dollár értékben jelentettek be sajátrészvény-visszavásárlást, ami új rekordnak számít. Reneszánszát éli ez az árfolyamtámogató vállalati tevékenység, és a hatása már a részvénypiaci teljesítményben is megmutatkozik. Az S&P 500 Buyback Index idén május közepéig tíz százalékponttal teljesítette felül a normál S&P 500 indexet.
Azeri gáz jönne Ukrajnán át az orosz helyett.
Hatalmas összegről van szó.
Az egyes szektorok válságállóságát vizsgálta a KRTK.
Új ENSZ jelentés érkezett.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
